Korai �vek

James Paul McCartney a Liverpool �szaki r�sz�n tal�lhat� Walton k�rh�zban sz�letett, ahol anyja, Mary Mohin McCartney n�v�rk�nt dolgozott; egy �vvel k�s�bb testv�re, Michael McCartney (szint�n zen�sz, m�v�szneve Mike McGear) ugyanitt sz�letett. �t �s �ccs�t r�mai katolikusnak keresztelt�k, de nem nevelt�k vall�sosan; sz�lei elt�r� vall�s�ak voltak. Apja, Jim McCartney egy t�nczenekar vezet�je �s autodidakta zongorista volt, aki m�r gyerekkor�ban t�mogatni kezdte Pault, hogy zen�sz legyen. Egy trombit�t adott Paulnak, de fia k�s�bb abbahagyta a trombit�l�st, mert a sz�j�n egy heg k�pz�d�tt, �s k�l�nben sem tudott �nekelni zen�l�s k�zben. Amikor a skiffle n�pszer�v� v�lt, Jim egy git�rt vett Paulnak, Mikenak pedig egy bendzs�t (Paul m�g trombit�lt, de sosem lett profi).

1956. okt�ber 31-�n �desanyja mellr�kban meghalt. Ez egy �letre sz�l� hat�st gyakorolt m�v�szet�re �s egy k�l�nleges k�t�st hozott l�tre John Lennonnal val� bar�ts�g�ban, akinek 1958. j�lius 15-�n halt meg az �desanyja. Mindketten a zen�ben tal�ltak vigaszt.

Paul McCartney azt �ll�tja, hogy apai �s anyai �gon �r sz�rmaz�s�. D�dapja, James McCartney �rorsz�gban sz�letett (n�h�ny ember szerint nagyapja, James McCartney II is). Anyai nagyapja, Owen Mohin 1880-ban, Ulster Monaghan megy�j�nek Tullynamalrow nev� v�ros�ban sz�letett, �s anyai nagyanyja, Mary Theresa Danher egy �r felmen�kkel rendelkez� glasgow-i asszony volt. Ezek szerint Paul McCartney �t nyolcad r�szben �r sz�rmaz�s�.

A Beatlesben j�tszott szerepe

McCartney el�sz�r mint a Beatles basszusgit�rosa, billenty�se, git�rosa, �nekese �s dalszerz�je v�lt ismert�. Lennonnal 1957. j�lius 6-�n tal�lkozott egy templomi rendezv�nyen, ahol Lennon The Quarrymen nev� zenekar�val l�pett fel. Hamar a zenekar git�rosa lett. Nem sokkal k�s�bb csatlakozott iskolat�rsa, George Harrison harmadik git�rosnak, valamint Stuart Sutcliffe basszusgit�rosnak �s Pete Best dobosnak. 1960-ban Sutcliffe Beatlesnek nevezte �t a zenekart. � Lennon legjobb bar�tja volt, �s csak hosszas gy�zk�d�s ut�n v�llalta el a basszusgit�ros szerep�t. 1960 november�ben azonban elhagyta a zenekart, �s Hamburgban �lt 1962-ben bek�vetkezett hal�l�ig; �gy McCartney lett a basszusgit�ros.

Szoros munkakapcsolatot alak�tott ki Lennonnal �s egy�ttm�k�dtek a dalok �r�sakor, annak ellen�re, hogy nagyon ritk�n �rtak egyenrang� partnerekk�nt dalokat. Val�j�ban csak 27 sz�mr�l mondhat� el, hogy t�nyleg ketten szerezt�k. Ilyenkor �ltal�ban egyik�k meg�rta a dal nagy r�sz�t �s a m�sik befejezte, beledolgozta egy m�sik dalba vagy hasznos v�ltoztat�sokat javasolt.Egy korai egyezs�g miatt ha b�rmelyik�k �rt egy dalt, annak szerz�jek�nt Lennon-McCartney szerepel. Ezt Lennon tal�lta ki, mert szerette a Leiber-Stoller szerz�p�ros dalait. A Beatles els� kislemez�nek, a "Love Me Do"-nak szerz�jek�nt m�g McCartney-Lennon szerepel.

McCartney egyik legjobb dala a sokszor feldolgozott "Yesterday". Azt �ll�tja, hogy a dallam �lm�ban jutott esz�be, �s abban sem volt biztos, hogy tudat alatt nem lopta-e valahonnan. Az eredeti c�m "Scrambled Eggs" (R�ntotta) volt, a sz�vege: „Scrambled eggs / Oh my baby, how I love your legs”.

A Beatles els� �veiben gyorsan fejl�d�tt zen�szk�nt, �nekesk�nt �s dalszerz�k�nt is. Nagy hat�ssal volt r� Buddy Holly �s Little Richard; k�l�n�sen nagy hat�st gyakorolt r� Richard magas „wooo”-ja, p�ld�ul a "From Me To You" vagy a "Kansas City/Hey, Hey, Hey, Hey" c�m� dalokban.

A balkezes McCartney tal�n kora legkreat�vabb �s legmeghat�roz�bb basszusgit�ros�v� v�lt, aki kiemelte az elektromos basszusgit�rt a h�ts� sorb�l, az ismeretlens�g hom�ly�b�l �s vezet� hangszerr� tette, amivel sz�mtalan zen�szt inspir�lt. 1965-re mind nagyobb nyom�st gyakorolt az EMI hangm�r�keire a jobb basszushang �rdek�ben, mivel nagyon csal�dott volt amiatt a gyenge hangz�s miatt, ami a Beatles korai felv�teleit jellemezte. J�t�k�t �s zen�j�t a zenekar legkreat�vabb korszak�ban, 1965-67-ben nagyban befoly�solta Brian Wilson, az amerikai producer-zeneszerz� munk�ja, aki a Beach Boys vezet�jek�nt az�ta klasszikus albumukkal, a Pet Sounds-szal forradalmas�totta a felv�teli technik�t �s az albumon hallhat� basszusj�t�ka a popzen�ben el�zm�nyek n�lk�linek sz�m�tott. Ennek eredm�nyek�pp McCartney egyre nagyobb figyelmet ford�tott a hangz�sra �s j�t�k�ra, kihaszn�lta az abbey road-i st�di� �j, t�bbs�vos felv�telek k�sz�t�s�re alkalmas pultj�nak lehet�s�geit �s �jravette a bonyolultabb r�szeket, amikor a sz�mok alapjai m�r k�szen voltak. T�ny, hogy a Pet Sounds a Beach Boys v�lasza volt a Rubber Soulra �s a Revolverre (ne feledj�k, hogy a Beatles albumainak USA-beli kiad�sain m�s volt a dalok sorrendje, mint a briteken).

A Beatles n�pszer�s�g�nek cs�cs�n Pault tartott�k a legj�k�p�bbnek a fi�k k�z�l �s � keltette fel legink�bb a n�i k�z�ns�g �rdekl�d�s�t. Furcsam�d � volt az utols�, aki megn�s�lt �s az egyetlen, aki sosem v�lt el. A Jane Asher sz�n�szn�vel val� kapcsolat�nak v�ge fel� megismerkedett egy amerikai f�nyk�p�sszel, Linda Eastmannel. 1967 m�jus�ban tal�lkoztak el�sz�r Georgie Fame koncertj�n a Bag O'Nails klubban. M�sodszor 1967. j�nius 1-j�n, a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band bemuat� partij�n, �s kapcsolatuk a k�vetkez� k�t �vben egyre komolyabbra fordult. 1969. m�rcius 12-�n esk�dtek meg a marylebone-i anyak�nyvvezet� hivatalban, r�vid polg�ri szertart�s keret�ben. Paul �r�kbefogadta Linda el�z� h�zass�g�b�l sz�letett l�ny�t, a h�t�ves Heathert, majd tov�bbi h�rom gyermek�k sz�letett: Mary (1969-ben, akit McCartney �desanyja ut�n neveztek el), Stella (1971-ben) �s James (1977-ben, Paul 1976-ban elhunyt �despja ut�n nevezt�k el). Boldog h�zass�gban �ltek eg�szen 1998-ig, amikor Linda mellr�kban elhunyt. �ll�t�lag h�zass�guk alatt sosem t�lt�ttek egy h�tn�l hosszab id�t t�vol egym�st�l.

A Beatles v�ge fel� Lennon �rdekl�d�se er�sen cs�kkent a zenekar ir�nt, mik�zben McCartney egyre sikeresebb popzen�ssz� v�lt, olyan dalokat �rva ekkor, mint a "Hey Jude", "Let It Be" �s a "The Long and Winding Road".

K�zismert t�ny, hogy a zenekar k�s�i munk�inak is � volt a f� mozgat�rug�ja. Amikor 1966 k�zep�n befejezt�k a turn�z�st, Lennon �s Harrison vid�ki birtokaikra vonult vissza, t�vol Londont�l, McCartney azonban a v�rosban maradt. El�sz�r a v�rosk�zpontban lakott, majd nagyobb rezidenci�j�n, St John’s Woodban, nem messze az Abbey Road Studiost�l. Gyakran l�tt�k nagy kultur�lis esem�nyeken, mint amilyen az International Times alap�t� est�lye volt a Roundhouse-ban 1966. okt�ber 15-�n (itt �lruh�ban jelent meg). Nagy �rdekl�d�st tan�s�tott a k�pz�m�v�szetek ir�nt, �gy szoros bar�ts�gba ker�lt a vezet� m�keresked�kkel �s gal�ria-tulajdonosokkal; felfedezte a k�s�rleti filmeket �s rendszeresen j�rt moziba, sz�nh�zi el�ad�sokra �s komolyzenei koncertekre. T�bb albuma jelent meg The Fireman (T�zolt�) �ln�ven �s k�s�rleti zenei albumokat is kiadott saj�t nev�n (Liverpool Sound Collage).

B�r a zenekarb�l � volt az utols�, aki kipr�b�lta az LSD-t, � volt az els� brit popszt�r, aki nyilv�nosan bevallotta haszn�lat�t. Ez a r�vid bejelent�s, amit egy 1967 nyar�n megjelent �js�gcikk tartalmazott, vil�gszerte c�moldalra ker�lt. A h�res 1967. j�nius 19-i BBC telev�zi�s interj�ban ism�t felvet�d�tt a t�ma �s McCartney ny�ltan v�laszolt:

„Egy �js�g megk�rdezte �s d�ntenem kellett, hogy hazudok, vagy elmondom az igazat. �gy d�nt�ttem, �szinte leszek... de igaz�n nem akartam err�l besz�lni, tudja, mert val�j�ban senkinek sem kellett volna elmondanom. Nem pr�b�ltam meg sz�tk�rt�lni a vil�gban az �gyet. Az �js�g�r� egy t�megeknek sz�l� m�diumot k�pviselt. Megtartottam volna magamnak... ha � is hallgat r�la. De � el akarta h�resztelni, teh�t az � felel�ss�ge, hogy ekkora h�r lett bel�le, nem az eny�m.”

�rdekes m�don ezen nyilatkozat �s azon k�s�bbi beismer�s ellen�re, hogy ebben az id�szakban rendszeresen �lt kokainnal, McCartney azon kev�s szerencs�s popszt�r k�z� tartozott, akik ellen nem indult elj�r�s k�b�t�szerrel val� vissza�l�s miatt. Nem �gy, mint Lennon, Harrison �s sok m�s bar�tjuk ellen, p�ld�ul a Rolling Stones vagy Donovan.

Paul volt az els� Beatle, aki k�ls� zenei projektre adta a fej�t, mikor George Martin seg�ts�g�vel elk�sz�tette az 1966-os The Family Way c�m� film zen�j�t, amely�rt megkapta az Ivor Novello-d�jat a legjobb instrument�lis t�ma kateg�ri�ban. Ezen k�v�l sz�mos m�v�sz sikeres lemez�n�l k�zrem�k�d�tt zeneszerz�k�nt vagy producerk�nt, j� p�r esetben �ln�ven.

� adta az �tletet a Beatles t�bb k�sei munk�j�hoz, p�ld�ul a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Bandhez, a Magical Mystery Tour c�m� filmhez �s albumhoz, valamint az Abbey Road m�sodik oldal�n hallhat� egyveleghez.

1969-ben, annak ellen�re, hogy a zenekar a sz�tes�s jeleit mutatta, megpr�b�lta r�venni a t�bbieket a sz�npadra val� visszat�r�s�re. Elind�tott�k Get Back projektet, mely utols� filmj�k �s albumuk, a Let It Be form�j�ban val�sult meg. Ugyan McCartney abban rem�nykedett, hogy �jra k�zel ker�lhetnek egym�shoz, a film nyilv�nval�v� tette, hogy az egy�ttes kreat�v er�forr�sai kimer�ltek �s a c�v�d�s, a f�lt�kenys�g �s a Beatles-l�t folyamatos nyom�sa a n�gy m�v�szt visszaford�thatatlanul egym�s ellen hangolta. Bels� vit�ikt�l f�ggetlen�l a zenekar n�pszer�s�ge ism�t n�ni kezdett �s a nyilv�noss�g �rdekl�d�s�t csak fokozta az az 1969-es v�rosi legenda, mely szerint McCartney meghalt �s m�g 1966-ban titokban helyettes�tett�k Billy Shearsszel. A rajong�k azt gondolt�k, hogy Brian Epsteint is helyettes�tett�k, de v�g�l az eg�sz �sszeesk�v�s elm�let hamisnak bizonyult. Ez a sz�besz�d m�g mindig n�pszer� t�ma a vil�gh�l�n �s nem kevesebb, mint �t k�nyvet �rtak r�la.

B�r Ringo Starr 1968-ban r�vid id�re elhagyta a zenekart, csak�gy, mint George Harrison is 1969-ben, Lennon volt az, aki �gy ment el 1969 augusztus�nak v�ge fel�, hogy t�bb� nem is t�rt vissza. A v�g�n m�gis Paul tett pontot az esem�nyek v�g�re, amikor 1970. �prilis 10-�n, egy h�ttel els� sz�l�album�nak megjelen�se el�tt nyilv�nosan bejelentette a Beatles feloszl�s�t. Miut�n 1970. december 31-�n pert ind�tott a t�bbiek ellen, a Beatles hivatalosan is feloszlott.

Eddigre Lennon �s McCartney kapcsolata romokban hevert a t�bb �ves vit�k �s rivaliz�l�s nyom�n, �s csak nem sokkal Lennon hal�la el�tt b�k�ltek ki valamennyire.

Korai sz�l�karrier

Mikor a Beatles 1970-ben feloszlott, Paul azonnal elind�totta a sz�l�karrierj�t a McCartney c�m� albummal, amin � j�tszott az �sszes hangszeren �s � �nekelte az �sszes vok�lt, kiv�ve azokat, ahol feles�ge, Linda a seg�ts�g�re volt. M�g az albumot sokan unalmasnak tartott�k (t�bbek k�z�tt Lennon is), rajta volt a nagyszer� "Maybe I’m Amazed", mely a mai napig elhangzik McCartney koncertjein. Egy m�sik j�l siker�lt sz�mot, az "Everey Night"-ot k�s�bb Phoebe Snow el�ad�sa tette sl�gerr�. Az album egyszer�s�ge az 1990-es �vek lo-fi st�lus�ra volt hat�ssal. Sajnos egyid�ben jelent meg a Let It Be-vel, �jabb ellens�gesked�st sz�tva a n�gy zen�sz k�z�tt.

Ezeket k�vette 1971-ben az egyed�l�ll� "Another Day"/"Oh Woman, Oh Why" kislemez sikere, amely nagyon hasonl�tott a Beatles egykori sl�gereire. Az ebben az �vben megjelent Ram c�m� albumot Paul �s Linda k�z�sen jegyezte, m�g a h�tt�rben f�leg st�di�zen�szek dolgoztak. B�r mind a kislemez, mind az album anayagilag sikeres volt, sokan felsz�nesnek tekintett�k ezeket. A h�ts� bor�t�n l�that� egy k�p, melyen k�t bog�r (beetle) p�rzik - ez tal�n McCartney el�z� zenekar�val kapcsolatos �rz�seit hivatott szimboliz�lni. A nagylemezen volt n�h�ny, nyilv�nval�an Lennonnak c�mzett s�rt�s is, p�ld�ul a "Too Many People" c�m� dalban, vagy a "Dear Friend" a k�vetkez�, Wild Life c�m� album�n (els� albuma a Wingsszel), melyekre Lennon m�g abban az �vben a h�res "How Do You Sleep?" c�m� dal�ban v�laszolt.

McCartney ragaszkodott ahhoz, hogy feles�g�t bevonja zen�j�be — �s a csapat k�s�bbi turn�iba, hogy ne kelljen t�vol lenni�k egym�st�l, am�g � utazik — annak ellen�re, hogy Linda ellenkezett, mert nem �rezte mag�t el�g tehets�gesnek. Hallva Linda �nek�t sokan osztott�k ezen v�lem�ny�t, de Paul d�nt�se l�that�an, el�re megfontolt sz�nd�kkal a Beatles k�l�nleges h�rnev�t vette c�lba �s azon kijelent�s�t igyekezett bizony�tani, hogy „ezt b�rki meg tudja csin�lni”. A tehets�g�t �rt folyamatos t�mad�sok ellen�re (mint p�ld�ul egy 1990-es �vekben terjesztett kal�zfelv�tel, amelyen a koncerten hallhat� hamis �nek�t sz�nd�kosan feler�s�tett�k �s az el�t�rbe kevert�k) Linda Paul egy�ttes�nek fontos tagja lett �s m�zsak�nt funkcion�lt sz�m�ra eg�sz �let�ben. (Sok tekintetben ugyanazt a szerepet t�lt�tte be, mint Yoko Ono Lennon Beatles ut�ni zenei �let�ben �s a Wings illetve a The Plastic Ono Band k�z�tt is sok p�rhuzamot lehet felfedezni).

�jra sz�l�ban: az 1980-as �vek

1980-ban a Wings feloszlott �s McCartney a lapok c�moldal�ra ker�lt, miut�n Jap�nban letart�ztatt�k marihu�na birtokl�s��rt �s 9 napot b�rt�nben t�lt�tt, miel�tt kiutas�tott�k az orsz�gb�l. A h�rek szerint ekkor abbahagyta a drogokat, b�r az 1960-as �vek m�sodik fel�ben �s az 1970-es �vek sor�n nagy val�sz�n�s�ggel folyamatosan haszn�lt marihu�n�t. N�h�ny �ve azt mondta, hogy m�sodik feles�ge szigor�an megtiltotta neki b�rmif�le k�b�t�szer haszn�lat�t.

A John Lennon meggyilkol�sa okozta hatalmas sokk ellen�re az 1980-as �vek elej�n McCartney nagy sikereket �rt el. "Coming Up" c�m� dal�nak koncert v�ltozata els� lett az USA-ban, McCartney II c�m� albuma Nagy-Britanni�ban a list�k �l�re ker�lt. A felv�teleken - mint els� sz�l�album�n is - minden hangszeren � j�tszott �s nagyobb teret engedett a szintetiz�toroknak, mint az akusztikus git�roknak. 1982-es Tug of War c�m� albuma szint�n sl�ger lett, majd ugyanebben az �veben k�t duettet is �nekelt: az "Ebony and Ivory"-t a soul legenda Stevie Wonder, illetve a "The Girl is Mine"-t a felt�rekv� szuperszt�r Michael Jackson oldal�n. Ezen az albumon szerepelt m�g a "Here Today", egy tisztelg�s Lennon el�tt. A m�sik rendk�v�l sikeres McCartney-Jackson duett, a "Say, Say, Say" McCartney 1983-as Pipes of Peace c�m� album�n jelent meg. A c�mad� dal Nagy-Britanni�ban els� lett. � �rta �s szerepelt is az 1984-es Give My Regards to Broad Street c�m� filmben. Az azonos c�m� albumon rajta volt a Nagy-Britanni�ban �s az USA-ban egyar�nt sikeres "No More Lonely Nights" c�m� dal.

McCartney �s Jackson bar�ts�ga r�vid �let� volt. Nem sokkal k�s�bb ugyanis Jackson hatalmas �sszeg�rt megv�s�rolta a Nothern Songs katal�gust, amely t�bbek k�z�tt a Beatles dalok kiad�i jogait is tartalmazta. McCartney azt mondta, nem akarja visszav�s�rolni a jogokat. 2005-ben a Contact Musicnak [1] adott interj�ja szerint „M�g mindig kapok egy kev�s p�nzt a dalok�rt. N�h�ny �ven bel�l a legt�bb dal joga �gyis visszasz�ll r�m. Csak az zavar, hogy ha Amerik�ban turn�zok, fizetnem kell az�rt, hogy elj�tsszam a saj�t dalaimat.”

Az 1980-as �vek k�zep�n, mialatt gyermekkor�r�l k�sz�tett h�zi videofelv�telt, felfedezte, hogy r�gi iskol�j�nak 1837-ben �tadott �p�let�t senki sem haszn�lja. Megv�s�rolta �s feleleven�tette azon �lm�t, hogy valamilyen m�don seg�ts�g�re legyen sz�l�v�ros�nak, Liverpoolnak. 1996 janu�rj�ban bejelentette a Liverpool Institute for Performing Art (Liverpooli El�ad�m�v�szeti Int�zet) elind�t�s�t, saj�t v�dn�ks�ge alatt. 1996. j�nius 7-�n II. Erzs�bet kir�lyn� hivatalosan is �tadta az �p�letet.

Az 1980-as �vek v�g�n McCartney zeneszerz�i egy�ttm�k�d�sbe kezdett Elvis Costell�val, melynek eredm�nyek�pp mindkett�j�k albumain jelentek meg k�z�s szerzem�nyek. A legismertebbek ezek k�z�l az 1989-es "Veronica" Costello Spike c�m� album�r�l, valamint McCartney egy viszonylag sikeres sz�ma, a "My Brave Face" a Flowers in the Dirt c�m� album�r�l.

1989-1990-es vil�gk�r�li turn�j�nak dallist�ja els� �zben tartalmazott jelent�s sz�m� Beatles szerzem�nyt. A turn� �ri�si sikerrel z�rult, minden�tt teljes stadionokat megt�ltve. Err�l tan�skodik a Tripping the Live Fantastic c�m� album is. Costello r�vette, hogy j�tsszon a h�res heged� alak� H�fner basszusgit�ron, melyet a Beatles idej�n haszn�lt; a hangszert ezut�n m�r a felv�telek mellett koncertjein haszn�lta.

Az 1990-es �vek

1993-ban, az Off the Ground c�m� album megjelen�se ut�n kezdet�t vette az azonos c�m� vil�gk�r�li turn�. A turn� legjav�b�l �ssze�ll�tott album, a Paul is Live bor�t�ja a Paul halott hiszt�ri�t parodiz�lta mind c�m�vel, mind bor�t�j�val: McCartney a h�res abbey road-i zebr�n ment �t egy juh�szkuty�val, amilyen 1968-ban a "Martha My Dear" c�m� dal meg�r�s�ra ihlette.

A McCartney h�zasp�r k�ztudottan veget�ri�nus �s az �llati jogok harcosa volt. McCartney azt mondta, egyszer b�r�nyokat l�ttak j�tszani, mik�zben �k b�r�nyh�st ettek, �s ezut�n d�nt�tt�k el, hogy nem esznek t�bb h�st. 1991-ben Linda bevezette saj�t veget�ri�nus �teleit a piacra. 1998-as hal�la ut�n Paul megfogadta, hogy folytatja term�kek gy�rt�s�t �s nem haszn�l hozz�juk genetikailag m�dos�tott alapanyagokat.

1991-ben McCartney behatolt a klasszikus zene ter�let�re �s Carl Davis k�zrem�k�d�s�vel meg�rta a r�szben �letrajzi ihlet�s� Liverpool Orat�riumot (Liverpool Oratorio). El�g j� kritik�kat kapott, b�r elhangzottak olyan megjegyz�sek, hogy a m�b�l hi�nyzik a st�lusra �ltal�ban jellemz� komplexit�s. Az �szak-amerikai premier a new yorki Carnegie Hallban volt 1991. november 18-�n, Davis vez�nylet�vel, de Paul �s feles�ge is megjelent az el�ad�son.

1994-ben a Beatles h�rom, m�g �letben l�v� tagja �sszefogott �s 1995-ben megjelentette az Anthology 1 c�m� albumot, melyen a Beatles dalainak az eredetileg megjelentt�l elt�r� feldolgoz�sai �s koncertfelv�telei kaptak helyet; a tov�bbi k�t r�sz a k�vetkez� �vben jelent meg. K�t �j dalt is feltettek a v�logat�sra olyan befejezetlen felv�telek alapj�n, amelyeket Lennon m�g a hal�la el�tt k�sz�tett.

Az 1990-es �vek v�ge fel� McCartney �s John Lennon �zvegye, Yoko Ono k�z�tt vita l�ngolt fel a Beatles-dalok szerz�i jegyz�se miatt. Paul meg szerette volna v�ltoztatni n�h�ny sz�m hagyom�nyos Lennon-McCartney jel�l�s�t „Paul McCartney and John Lennon”-ra. Yoko Ono ezt szem�lyes s�rt�snek vette �s �gy �rezte, ez azon meg�llapod�s felr�g�s�t jelenti, amit a k�t szerz� m�g Lennon �let�ben k�t�tt, mely alapj�n k�z�s szerzem�nyk�nt jegyzik a sz�mokat. Mivel a zenekar m�sik k�t tagja is a r�gi megjel�l�s fenntart�sa mellett volt, McCartney v�g�l visszavonta ig�ny�t.

1997. m�rcius 11-�n McCartney-t II. Erzs�bet kir�lyn� lovagg� �t�tte �s ett�l fogva a hivatalos megsz�l�t�sa Sir Paul McCartney.

1998. �prilis 17-�n feles�ge, Linda el�rehaladott mellr�kban meghalt. Ugyanabban a betegs�gben, melyben Paul anyja is.

1999-ben megjelent Run Devil Run c�m� albuma, mely j� kritik�kat kapott. Ugyanebben az �vben �n�ll� el�ad�k�nt is beker�lt a Rock and Roll Hall of Fame csarnok�ba (a Beatles tagjak�nt m�r 1988-�ta ott szerepelt).

1997-ben megjelent m�sodik komolyzenei munk�ja, a Standing Stone, ami vegyes kritik�kat kapott. 1999-ben megjelent a Working Classical c�m� v�logat�s, mely k�nny�zenei dalainak von�sn�gyesre val� �s nagyzenekari �tiratait tartalmazta.

McCartneyt tehets�ges fest�m�v�sznek ismerik. T�bb, mint 17 �ve fest�ssel is utat enged kreativit�s�nak.1999 �prilis�ban, a n�metorsz�gi Siegenben el�sz�r t�rta m�veit a nyilv�noss�g el�. A kedvez� fogadtat�s nyom�n sz�mos brit gal�ria beszerezte festm�nyeit. Lelkes h�ve az anim�ci�nak is, 2004-ben megjelent Tropic Island Hum c�m� anim�ci�s filmje a saj�t zen�j�vel.

2000 ut�n

2001-ben McCartney megjelentette a Wingspan: Hits and History c�m� v�logat�salbumot a Wingst�l �s a Wingspan: An Intimate Portrait c�m� DVD-t, mely a zenekar t�rt�net�t mes�li el.

Ugyanebben az �vben �gy d�nt�tt, ideje kipr�b�lni valami �j st�lust �s Blackbird Singing c�men megjelentette els� versesk�tet�t. N�h�ny ezek k�z�l dalsz�veg, de a m�vek nagy r�sze kiz�r�lag verses form�ban l�tezik. Felolvas�sokat tartott Liverpoolban �s New Yorkban, melyekhez komoly (a John Lennonr�l sz�l� Here Today) �s humoros (Maxwell's Silver Hammer) darabokat egyar�nt v�logatott. Szint�n 2001-ben k�zrem�k�d�tt a Good Rockin' Tonight: The Legacy of Sun Records c�m� album felv�tel�n, melyen megtal�lhat� Elvis Presley "That's All Right Mama" c�m� dal�nak feldolgoz�sa Presley eredeti zen�szeivel, Scotty Mooreral �s D.J. Fontan�val.

McCartney kulcsszerepet v�llalt a 2001. okt�ber 20-�n megrendezett The Concert for New York City nev� seg�lykoncert megrendez�s�ben, a 2001. szeptember 11-i terrort�mad�s ut�n. A koncertet a Madison Square Gardenben tartott�k �s a fell�p�k k�z�tt volt a The Who, a Backstreet Boys, Mick Jagger �s Keith Richards, David Bowie, Billy Joel, a Destiny's Child, Eric Clapton, Adam Sandler, Bon Jovi, Elton John �s James Taylor. McCartney l�pett fel legutolj�ra, �s itt j�tszotta el�sz�r "Freedom" c�m� dal�t.

McCartney folyamatosan �j albumokat k�sz�t (Run Devil Run, Wingspan: Hits and History, Flaming Pie, Driving Rain, Chaos and Creation in the Backyard), t�mogatja a Greenpeace-t [2] �s a PETA-t [3], egy az �llatok jogait v�d� szervezetet.

2002 j�nius�ban McCartney feles�g�l vette Heather Millst, aki kor�bban modell volt, �s aki szint�n a tapos�akn�k ellen kamp�nyol. A cerem�ni�t az �rorsz�gi Glasloughban tartott�k, a Leslie Kast�lyban. Egy�tt tiltakoztak a tapos�akn�k ellen �s McCartney hatalmas �sszegeket adom�nyozott az akn�k felszed�s�re. 2003 elej�n p�ld�ul Ralf Whitworth bank�r feles�g�nek tartott koncertet �s egymilli� doll�rt adom�nyozott a „Fogadj �r�kbe egy tapos�akn�t” nev� mozgalomnak. 2003. okt�ber 28-�n megsz�letett els� gyermek�k, Beatrice Milly.

Paul �s Linda gyermekeir�l: James Paul leg�jabb albumain git�rozik; Mary volt az a csecsem�, aki McCartney els� sz�l�album�nak h�tulj�n l�that�, �s � volt az egyik producere a Wingspan: An Intimate Portrait c�m� dokumentumfilmnek; Heather fazekas, �s a Let It Be c�m� filmben l�that� kisl�ny is �; Stella h�res, d�jnyertes divattervez� �s �llatv�d� aktivista.

2002-ben McCartney �jabb amerikai turn�ra indult. Sokat d�cs�rt�k zenekar�t �s v�ltozatos m�sor�t, melynek k�z�ns�g�ben t�bb gener�ci� k�pviseltette mag�t. Az �vben ez lett a legj�vedelmez�bb amerikai turn� a maga t�bb, mint 126 milli� doll�ros bev�tel�vel. A koncertsorozat 2003-ban �s2004-ben a vil�g t�bbi r�sz�n folytat�dott.

Kit�ntet�sek, rekordok

• A Guinness Rekordok K�nyv�ben t�bb helyen is szerepel.
  • A "Yesterday" a legt�bbet feldolgozott dal, t�bb, mint 3000 k�l�nb�z� v�ltozata l�tezik.
  • � a legsikeresebb k�nny�zenei szerz� �s el�ad� 100 milli� eladott kislemezzel �s 60 aranylemezzel.
  • 1979-ben a Guinness egy k�l�nleges r�diumlemezzel jutalmazta meg munk�ss�g��rt.
  • Az 1990 �prilis�ban, a Rio de Janeiroi Maracanã Stadionban adott koncertj�t megtekint� 184 000 ember volt eddig a legt�bb ember, aki valaha koncerten megjelent.
  • A leggyorsabb jegyelad�sokra 1993-ban ker�lt sor az ausztr�liai Sydneyben, ahol a k�t el�ad�sra rendelkez�sre �ll� 20 000 f�r�hely 8 perc alatt tal�lt gazd�ra.
  • Az � nev�hez f�z�dik a vil�g leghamarabb megjelent kislemeze: 2005. j�lius 2-�n, a londoni Live 8-en a U2-val adta el� a "Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band" c�m� dalt, mely az el�ad�s ut�n 45 perccel jelent meg (n�h�ny �r�val k�s�bb a Billboard list�j�n a 6. volt).
• Az egyetlen el�ad�, aki az Egyes�lt Kir�lys�g zenei toplist�in vezet� helyet tudott szerezni sz�l�ban ("Pipes of Peace"), duettben ("Ebony and Ivory" Stevie Wonderrel), tri�ban ("Mull of Kintyre" a Wingsszel), kvartettben ("She Loves You" �s t�bb m�s dal a Beatlest�l), kvintettben ("Get Back": a Beatles Billy Prestonnal) �s szextettben ("Let It Be" a Ferry Aiddel). Ezen k�v�l tagja volt a Band Aid elnevez�s� seg�lyakci�nak is, amelynek keret�ben el�adott "Do They Know It’s Christmas?" szint�n listavezet� volt.
• A "Yesterday" a vil�g legn�pszer�bb dala, csak az Egyes�lt �llamok r�di��llom�sai t�bb, mint hatmilli� alkalommal j�tszott�k eddig.
• A Sussexi Egyetem tiszteletbeli doktora, zen�ben.
• Az els� rockzen�sz, aki megkapta Chile lovagi �rdemrendj�t a „zen��rt, a b�k��rt �s az emberek egyet�rt�s��rt v�gzett szolg�latai�rt”.
• Amellett, hogy a Beatlesben, a Wingsben �s sz�l��nekesk�nt is dolgozott, 50 Top 10-es sl�ger szerz�je vagy t�rsszerz�je is volt. Ha ehhez hozz�adjuk a Beatles 49 U.S. TOP 40-es sl�gerj�t, akkor a staisztik�k szerint Elvis Presely ut�n a m�sodik legsikeresebb popzenei szerz�.
• A sv�d Polar Music d�j (zenei Nobel-d�j) els� d�jazottja.
• 1998-ban a PETA (egy az �llati jogok�rt harcol� szervezet) �letm�d�jat adom�nyozott neki.
• A vil�g leggazdagabb rockzen�sze. 2004-ben a vagyona 762 milli� fontra r�gott.
• Az egyetlen Beatles-tag, aki elv�gezte a k�z�piskol�t (m�v�szeti szakk�z�piskola).
• A new yorki rend�rs�g tiszteletbeli nyomoz�ja.
• A Beatles egyetlen olyan tagja, akit saj�t jogon neveztek Oscar-d�jra.
• 1999-ben beiktatt�k a Rock and Roll Hall of Fame-be.
• Sok h�res zen�szhez, p�ld�ul Jimi Hendrixhez, Ringo Starrhoz vagy Mozarthoz hasonl�an McCartney is balkezes.
• Sohasem tanult meg kott�t olvasni. Ehelyett a hall�s�ra hagyatkozik.

  Forr�s: Wikip�dia