Volt egyszer egy Beatles  (1994.08.12. N�PSZABADS�G)

A t�ma �rdekes: hogyan robbantak be a zenei vil�gba a h�res gombafej�ek, milyen t�rsadalmi-emberi h�tt�r vette k�r�l �ket els� sikeres l�p�seik megt�tel�n�l, mi volt hat�suk titka, mik�ppen szervez�d�tt a hatvanas �vek elej�nek alaphangulatait megsz�laltat� nagy egy�ttes?
Ian Softley a t�rt�netet ­ ez mindenk�ppen dics�retet �rdemel ­ rendhagy� n�z�pontb�l dolgozta fel. Nem a kiemelked�s szabv�nykr�nik�j�t eleven�tette meg a v�sznon, s nem is az elismertet�s�rt folytatott k�zdelem �llom�sait igyekezett rekonstru�lni, hanem egy hangs�lyos mell�kfigur�t l�ptetett el� abszol�t f�szerepl�v�. A Backbeat igazi h�se ugyanis nem a rajongott muzsikuscsapat, hanem az a fiatalember, aki eleinte kedvvel �s tehets�ggel tette basszusgit�rosk�nt a dolg�t, �m a k�r�lm�nyek �gy alakultak, hogy egy nagy vonzalom �s egy m�sik szenved�ly: a fest�szet kedv��rt h�tat ford�tott a Beatles-band�nak. Stuart Sutcliffe ­ r�la van sz� ­ meghitt bar�ts�gba keveredett John Lennonnal, a rock and rollt is im�dta, �m szerelm�t �s M�zs�j�t, a hamburgi Astrid Kirscherrt m�g n�luk is jobban kedvelte. Egyik szenved�lye sem teljesedhetett ki, mivel r�vid id� adatott sz�m�ra. A liverpooli leg�nyek ­ mint ezt a Beatles-mozimise is tan�s�tja ­ n�lk�le �rtek a cs�csra, de az�rt � is hozz�j�rult a kultusz �s m�tosz alak�t�s�hoz.
A p�lyakezd� rendez� hitelesen t�masztja fel a kort �s atmoszf�r�j�t (a cselekm�ny j� r�sze N�metorsz�gban, Hamburgban j�tsz�dik, ahol a p�lyakezd� angol vend�gek �j id�k �j dalaival hozt�k l�zba a fog�kony k�z�ns�get).
L�tjuk az �let�lvez�s moh� szertart�sait, az erk�lcsi tabuk mer�sz led�nt�s�t, az �nkifejez�s tombol� vads�g�t. T�bb k�psor sodr� lend�lete �s a sz�mok d�b�rg� ritmusa szinte visszaringatja a n�z�t h�rom �vtizeddel kor�bbra: helyenk�nt az a benyom�sunk, hogy a felvev�g�p helysz�ni tud�s�t�sk�nt r�gz�ti az esem�nyeket. A mese ezzel szemben er�sen szokv�nyos. T�ls�gosan sz�npadiasak az indulatok, �rzelmesek az �sszeborul�sok, lekerek�tettek a p�rbesz�dek: Softley a t�nyek felid�z�s�ben meggy�z�bb, mint amikor sztorisz�lakat sz�v�get. Nosztalgikus ell�gyul�sai megbocs�that�k ­ tal�n m�g annak is k�nnybe l�bad a szeme a Beatles-fi�k�k els� sz�rnypr�b�lgat�sai l�tt�n, aki semmit sem tud err�l a p�ratlan karriert�rt�netr�l ­, b�r alaposabban �tvil�g�thatta volna a sl�gerek ihlet�j��l szolg�l� �rz�seket. Az emberi kapcsolatok rajza leegyszer�s�tett, s ezen az sem seg�t, hogy a film k�sz�t�i t�m�nyen adagolj�k a natur�lis effektusokat ­ l�tv�nyban �s sz�vegben egyar�nt. Az "illusztr�ci�k�nt" szolg�l� muzsika ­ �me, a bizony�t�k a fi�k kollekt�v �letm�v�nek halhatatlans�g�ra ­ f�l�be kerekedik a vizu�lis �lm�nynek. A sz�n�szek kiv�laszt�s�ban a fizikai hasonl�s�g nem j�tszott meghat�roz� szerepet, a tehets�ges kom�di�sok egy�bk�nt is bel�lr�l igyekeznek azonosulni a karakterekkel. Ian Hart p�ld�ul f�ktelen John Lennont �ll�t el�nk: a tragikus sors� Beatles-vez�r bizony�ra ilyen lehetett a val�s�gban is. Bonyolult szem�lyis�get kelt �letre Sheryl Lee, Astrid, a hamburgi fot�m�v�szn� megszem�lyes�t�je. Neki, mint a forr�sokb�l tudjuk, a fantasztikus image kialak�t�s�ban jutott fontos fel adat. Stephen Dorff ­ aki�rt sz�l a harang, azaz a zene ­ kiss� sz�raz Stuart Sutcliffe-k�nt.
A Backbeat nem az els� �s feltehet�en nem is az utols� sz� a modern kori legendak�r reg�nyes mozidarabb� v�l� �talak�t�s�nak k�s�rletei sor�n.
Korrekt h�tt�ranyagnak tekinthetj�k, ha viszont igaz�n k�v�ncsiak vagyunk a tegnapi b�lv�nyok indul�s�ra, forduljunk ink�bb a szakirodalomhoz, s m�g ink�bb hallgassuk meg magukat a dalokat, amelyeket ­ sz�z sz�zal�kig bizonyosak lehet�nk benne ­ kev�sb� ront meg az id�, mint a t�r�keny celluloidszalagot.